Közép- és Kelet-Európa gumiipara

3rd Rubber Symposium of the Countries on the Danube
Szeged, 2008. október 17-19.
Várad József - MAGUSZ

Összefoglalás

Az előadásban arra a körülményre kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a gumiipar, egy érett iparág térségünkben figyelemreméltó fejlődést mutat. A termelés volumenében természetesen nem mérhető Észak-Amerikáéhoz, a 4-5 legnagyobb EU országéhoz, sem volumenében, sem a fejlődés ütemét tekintve nem vethető össze Kínával vagy Indiával. De mégis jóval átlag fölötti a növekedés üteme a régió országaiban, ami

 

1. a gumiiparnak a GDP-hez viszonyított kiemelkedően magas arányára (specializálódás mértéke),

2. a kialakult erős hagyományokra és

3. a kiugróan magas autógyártói ill. autóipari beszállítói beruházásoknak köszönhetően a felvevő piacok gyors fejlődésére vezethető vissza.

 

Elemzésünkben az EU új tagállamaira koncentráltunk: Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, ill. a később csatlakozott országok: Bulgária és Románia. Azokat az országokat emeltük ki, ahol a gumiipar jelentősége nagyobb. Kitérünk néhány nem EU tagországra, melyek a régióban találhatók, a térség gumiiparában jelentősek, akár tagjelöltek, akár nem.

 

A világ gumiiparának fő tendenciái évtizedünkben

 

Természetesen nem lehet Közép- és Kelet-Európát a világtrendektől függetlenül vagy az európai gazdasági háttérből kiszakítva vizsgálni. 

2006-ban a világ elasztomer alapanyag-felhasználása 21,54 millió t-ra nőtt. Az éves növekedés azonban csak 2,5 % volt, ami a megelőző öt év legalacsonyabb üteme. A világ minden nagy régiójában csökkent a gumifelhasználás, kivéve az EU-t. 2007-ben azonban ismét változott a helyzet, az éves növekedés 6,2 %-ra nőtt, a felhasználás 22,87 millió t volt. Világviszonylatban szakértők továbbra is GDP növekedéssel arányos fejlődést jósolnak a gumiiparban. Az elmúlt évtized átlagos éves 3,8%-os fejlődése után 2015-ig évi 3 %-ot, amit visszafoghat 2010-2012 között egy recesszió.

1. ábra: A világ természetes kaucsuk-termelése és felhasználása 2004-2007-ig
Forrás: IRSG, International Rubber Study Group

 

A természetes kaucsuk felhasználása átlagosan évi 4,1 %-kal, viszonylag ütemesen nőtt 2004 és 2007 között, és a tendencia 2008-ban valószínűleg tovább tart. A termelés viszont az utóbbi két évben stagnált 9,7 millió t körül, előtte jelentős éves túltermelés vagy hiányperiódusok váltották egymást, (az átlagos növekedés 3,8 % körül alakult) így a készletek jelentősen ingadoztak. Elharapózott a spekuláció.

2. ábra: A világ szintetikus kaucsuk-termelése és felhasználása 2004-2007-ig
Forrás: IRSG

A műkaucsukok felhasználása átlagosan évi 3,4 %-kal nőtt. Ennek eredményeként az elasztomer nyersanyagok között a szintetikus hányad 57 %-ra csökkent 2005-ben, 1964. óta a legalacsonyabb arány, bár az óta enyhén emelkedett 58 %-ra. Az okokra még visszatérünk. A termelés 2004. és 2007. között évi 4,2 %-kal nőtt, és elérte a 13,6 t-t. Eleinte jelentős butadién hiány jellemezte a piacot, majd a többletkapacitások belépésével párhuzamosan következett be az olajárrobbanás. Az eredmény a készletek világméretű megugrása.

3. ábra: Az olajárak alakulása
Forrás: CMAI, Chemical Market Asociates, Inc. Houston, USA

4. ábra: Néhány tipikus olajár 2008-ban
Forrás: CMAI

Az elasztomer nyersanyagok árára döntő hatással van, hogy termelésük két véges, más termékekkel, sőt egymással is konkuráló természeti erőforrástól függ: a kőolajkészletektől és a megművelhető trópusi földterületektől.

A műkaucsukok közül az SBR, BR, NBR, CR, ill. SBS blokk kopolimerek, úgynevezett TPE-k képviselik a műkaucsuk-felhasználás 78 %-át. Mindezek legfontosabb alapanyaga a butadién, ami (főleg) a vegyipari benzin nehéz krakkolásának, ill. az etiléngyártásnak mellékterméke. Csak közvetve függ az olaj- és a földgázáraktól, a gyártókapacitások külön árfelhajtó tényezők. Döntően mégis az energia és a műanyagok iránti kereslet befolyásolják a műkaucsukok árát. 2007-ben a CMAI azt jósolta, hogy az olajárak beállnak 80 US$ körüli szintre. Ezzel szemben 2008-ban 150 US$ körüli csúcsokat értek el. A piaci szereplők remélik, hogy a spekulációs hullám elül. Az €-árfolyam tompította a hatást. A US$-ban tapasztalt 150 %-os áremelkedés 2000. óta €-ban csak kb 50 %-nak felelt meg 2008. III. névéig. [Azóta a CMAI becslés beigazolódni látszik. – szerk.].

5. ábra: Két természetes kaucsuktípus árának alakulása.
Forrás: IRSG

Nem csoda, hogy a természetes kaucsuk ára hasonló tendenciát követ, mint a kőolajár. Főleg a gumiabroncsgyárak álltak gyorsan vissza természetes kaucsuk alapú receptúrákra.

Csak az a probléma, hogy az élelmiszerárak is felszöktek, miközben az érintett agrártermékek, repce, kukorica, cukor egyre inkább bio-üzemanyagok kiinduló termékei is, amelyek keresletére közvetlenül hat az olajár. A gázolajat legjobb kihozatallal a pálmaolaj helyettesíti. A helyzetet tovább rontja a kétes megalapozottságú állami beavatkozás ill. brüsszeli törvényhozás. Az eredmény, hogy az olajpálma már ma számos trópusi területen kiszorítja a gumifát az ültetvényekről.

A TSR 20 típus ára meghaladta a 2,50 US$/kg-ot. Európában ezen is segített valamit az €-árfolyam.

6. ábra: Természetes és műkaucsukok árának és árarányainak alakulása 2001-2008-ig
Forrás: IRSG

Ha piaci elemzők azt várták, hogy a kőolajár-sokk lesz döntő hatással a gumifelhasználásra, tévedtek. 2007. és 2008. azt mutatja, hogy a természetes kaucsuk helyzet sokkal inkább meghatározó. Az NR ára 2001-ben a tipikus SR árának 39 %-án állt, 2008-ban annak 122 %-a. És mindez €-ban, miközben az SR-ár is 50 %-kal nőtt.

Gumitermékek gyártása

 

7. ábra: A világ 10 legnagyobb gumiabroncsgyártója
Forrás: ERJ, European Rubber Journal

A világ gumiiparának becsült bruttó termelési értéke 200 milliárd US$. Ebből 2007-ben a gumiabroncsipar 127 milliárd US$ tett ki. A 10 legnagyobb gumiabroncsgyártó nevében 2007-ben nem volt változás, csupán a Michelin szerezte vissza vezető pozícióját a Bridgestone-tól. Vitathatatlan 4. helyezett a Continental jelentős hátránnyal a Goodyear- (-Sumitomo-Dunlop kombináció) mögött, de előnye is jelentős a követők előtt. A 2008. év nagy szenzációja, ha a német tőzsde egyik korábbi sztárjaként is a felvásárlás sorsára jut. (Valószínűleg a német gazdaság immunreakciója.)

8. ábra: A 10 legnagyobb GRG (nem gumiabroncsgyártó) gumiipari cég rangsora

(1) GR0G termékek aránya az össz. termelés arányában
Forrás: ERJ, European Rubber Journal

 

GRG (General Rubber Goods), azaz műszaki, háztartási, egészségügyi gumitermékek a gumiipari termelésből mintegy 78 milliárd US$-ral részesednek. Egyes források szerint termelésük növekedési üteme meghaladja az abroncsokét. Egy új személygépkocsiban az összes nem abroncs gumitermék értéke meghaladja az első szerelésre használt gumiabroncsok értékét.

Nehéz világos képet alkotni az iparág helyzetéről. Számos vezető cég nem vagy már nem deklarálja önmagát gumigyártónak, (a Continental, a 2006. évi csúcstartó, Temic és Teves divíziói nagyobbak az abroncs divíziónál is, és csak elektronikai és finommechanikai alkatrészeket gyártanak. Beolvadása a Schäffler csoportba tovább bonyolítja a helyzetet. A ZF sebességváltókat gyártó konszern gumiipari részlegei önmagukban is előkelő helyre juttatják a céget. Olyan cégek tűnnek el, mint a Goodyear, melynek műszaki gumigyártó üzletága Veyance néven működik tovább. 2007-ben a legjelentősebb változás a Trelleborg előretörése az élre 4,13 milliárd US$ forgalommal, miután 2008-ban felvásárolta a McDermid offset nyomókendőgyártó céget. Második maradt a Hutchinson 3,72 milliárd US$ forgalommal

9. ábra: A világ 10 legnagyobb gumiabroncsgyártója

És most tekintsük külön az Európai Unió 27 országát. Egyre nehezebb tiszta képet kapni a termelés szerkezetéről és a termelési adatokról, különösen, ha ezeket országonként lebontva kívánjuk vizsgálni. Számos információt a kötelező Eurostat adatszolgáltatás mellett az országok ill. a vállalatok visszatarthatnak, mi számít gumiterméknek, stb. Országonként multinacionális cégek termelőhelyei között gyakran változik a munkamegosztás attól függően, hogy az összköltségekben milyen súllyal szerepelnek a bérköltségek, a beruházási ráfordítások vagy a szállítási költségek.

A statisztikából leszűrhető következtetések, ha egyáltalán értékelhetők, nem tükrözik a valódi trendeket. Az Eurostat 2007. évi becslését tartalmazza, de a struktúrák a 2004. évet veszik alapul.

10. ábra: Az öt legnagyobb EU nemzetgazdaság részesedése a gumiipari termelésből
Forrás: European Business Facts 2007

Az EU 27 országaiban a gumitermékek piaca mintegy 58 milliárd €, ennek 80 %-át öt ország adja. Piaci részesedésük még nagyobb, mint súlyuk a termelésben. Az EU összességében, az USA-hoz hasonlóan nettó gumitermék importőr, a teljes saját termelés 48,6 milliárd €. Ebből ismét ugyanaz az öt ország 75,3 %-kal részesedik. Hozzáadott értékben részarányuk 78,5 %, az összes gumiiparban foglalkoztatottak 68,9 %-a él ezekben az országokban. Már innen is látszik, hogy termelékenységben előnyük van.

Egy körülményt meg kell említenünk. Az Eurostat értékesítési számai gumitermékeknek egy országon belüli belső felhasználására (végfelhasználók és beruházási javak gyártóinak szükséglete) vonatkoznak. Egyes országok, így Magyarország is, némileg eltérő statisztikákat vezetnek, pl. a KSH a gumiipari vállalatok teljes értékesítését. A módszereknek vannak bizonytalanságaik, hibás következtetésekre is vezethetnek. Fejlett országok magas értékesítési számai főleg a végfelhasználók igényeire vezethetők vissza, míg alacsonyabban fejlett országok néha kiugró értékesítési adatai nem a lakossági fogyasztásra, hanem továbbfeldolgozó iparukban (gépek berendezések gyártása, autóipar) létesített kiugró kapacitások igényére utalnak. Az alábbi elemzéseket ezen fenntartásokkal kell kezelnünk.

11. ábra: Gumitermékek értékesítése az EU 27 országaiban az 5 legnagyobb nélkül
Forrás: Eurostat, WdK

A 11. ábra szerint oszlik meg a gumitermékek forgalma az EU 27 országaiban az első öt nélkül, ami mintegy 15,2 milliárd €-s volument és kb. 20 %-os részarányt jelent. Ezen belül a közép- és kelet-európai országokat bordó színnel emeltük ki. Nem meglepő, de figyelemreméltó, hogy méretükhöz képest viszonylag nagy részarányt képviselnek Csehország, Szlovákia, Szlovénia, de Magyarország is.

12. ábra: Gumiipari termelés az EU 27 országaiban az 5 legnagyobb nélkül
Forrás: Eurostat, WdK

A 22 ország termelése is mintegy 13,0 milliárd €-t tett ki (2006. évi adat). Közép- és Kelet-Európa részaránya e tekintetben is 60 % fölötti.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy az iparág fejlődését három fő tényező befolyásolja:

1. A multinacionális gumiipari cégek éles versenyben osztották fel a régió kapacitásait, áru- és munkaerőpiacát. (Michelin, Goodyear, Bridgestone, Continental)

2. Az autóipar és az autóipari beszállítók a térség iparában kiemelkedő pozíciókat építettek ki. Szlovákia világviszonylatban is az első helyre került lakosságához viszonyítva személygépjárművek összeszerelő kapacitását tekintve. EU-n kívüli autóipari beszállítók sorra létesítenek új gyártókapacitásokat Közép- és Kelet-Európában, és így kerülnek az EU határain belülre. (Bridgestone, Hankook)

3. Közép- és Kelet-Európa hat EU-tag országának, de a tagságra pályázó Szerbiának is komoly hagyományai vannak a gumiabroncsiparban, de más műszaki gumitermékek gyártásában is.

13. ábra: A gumiipar strukturális súlya az EU 27 országaiban és a specializációt tekintve első 5 helyezett
Forrás: European Business Facts 2007

A gumiipar egy tradicionális iparág. A specializáció foka jellemző az iparág hagyományaira egy országban. Ha ezt az iparágban létrehozott hozzáadott érték viszonyával mérjük a teljes – a nem pénzügyi szektor – hozzáadott értékéhez (gyakorlatilag a GDP-hez), és az EU 27 országaiban ennek az arányszámnak az átlagát 100-nak vesszük, akkor az egyes országok mutatóinak százalékos eltérése jól méri a specializálódás fokát. Ugyanezt a kalkulációt elvégezhetjük a foglalkoztatottak számára is. (13. ábra) Luxemburgtól eltekintve (a miniállamban van a Goodyear európai központja) a gumiiparra leginkább specializálódott országok egész Európát tekintve Csehország, Szlovákia és Szlovénia, a gumiipar 2-3-szor nagyobb mértékben járul hozzá a GDP-hez, mint az EU átlaga, de még Románia is kiemelkedne másfélszeres mutatójával.

14. ábra: Egy főre eső gumiáruértékesítés az EU 27 országaiban 2006-ban
Forrás: Eurostat, WdK

Egy főre jutó gumitermék-értékesítésben is az a két közép-európai ország áll az első helyen, melyek a gumiiparra leginkább specializálódottak között is dobogósak.

15. ábra: Gumiipari termelők egy fő foglalkoztatottra jutó értékesítése az EU 27 országaiban
Forrás: Eurostat, WdK 

Közép- és Kelet-Európa országai termelékenységben is felzárkóznak. Szlovénia gyakorlatilag Németország szintjén van, Szlovákia, Csehország vagy Magyarország a területükön működő multinacionális cégek anyaországainak szintjéhez képest 54-70%-on állnak. Ha a termelékenység mérőszáma az egységnyi munkaerőköltségre eső hozzáadott érték, a régió már ma megelőzi az EU 15 országokat. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két évtizedben a régióba telepített technológiák eleve a leginkább élőmunkaigényes termékek, munkafázisok, alacsony hozzáadott értékkel.

A gumiipar termelésének és árszintjének időbeli alakulása az elmúlt évtizedben az EU-ban

 

16. ábra: A gumiipar termelésének és árszintjének alakulása az EU-ban a teljes műanyag- és vegyiparral összehasonlítva
Forrás: European Business Facts 2007

 

Ha a gumiipari termelés alakulását követjük, látható, hogy az EU-ban a termelés indexe 1996. és 2006. között emelkedett, évente átlagosan mintegy 2,0 %-kal. Viszont 2001-ben és 2002-ben az iparág zsugorodott, a legerősebb visszaesés 2001-ben volt (-2.7 %), így a vegyipar egészéhez képest a gumiipar némileg elmaradt.

A belső árak a gumitermékeknél 2000-ig folyamatosan csökkentek, azután viszont növekedésnek indultak (éves átlagban 1,6 %-kal), 2006-ban kifejezetten gyorsult az áremelkedés.

A gumiipar fejlődése Közép- és Kelet-Európában

 

Lényegesen eltérő képet kapunk, ha kiemelten a közép- és kelet-európai országok gumiiparát vizsgáljuk.

 

17. ábra: Gumitermékek értékesítése hat közép- és kelet-európai országban 2000-2006-ig (1)
Forrás: Eurostat, IRSG, WdK, Cseh  Statisztkai Hivatal (Panorama, calculation and estimate of the Ministry of Industry and Trade)

 

 

 A hat kiemelt KKE-i országra mutatja a gumitermékek értékesítését. (Néhány adatpont hiányos, vagy pontatlan lehet.) Vitathatatlan az iparág jelentősége az adott ország gazdaságában. Ismét látszik Csehország és Lengyelország gumiiparának kiemelkedő súlya.

18. ábra: Gumitermékek értékesítése néhány kelet-európai országban 2000-2006. (2)
Forrás: Eurostat, IRSG, WdK

Néhány további kelet-európai, balti ország gumiipara is figyelemreméltó fejlődést mutat, de alacsony volumen mellett. Különösen Bulgária játszhat még fontosabb szerepet speciális termékekkel (pl. ipari abroncsok).

19. ábra: GRG (nem gumiabroncs) gumiipari termékek külkereskedelmi forgalma hat KKE országban 2003-2007-ig [millió €]
Forrás: Eurostat, WdK

A 19. ábra nem gumiabroncs – műszaki, háztartási, egészségügyi stb. – gumitermékek (GRG, general rubber goods) külkereskedelmi forgalmát ábrázolja 2003-2007-ig. Műszaki gumitermékek exportja Lengyelországban 72 %-kal nőtt az utóbbi 3 évben, ezáltal az ország a régió vezető exportőrévé nőtt. A növekedés más országokban is látványos, Csehországban 4 év alatt 86 %, Magyarországon 83 %. Ez a három ország nettó exportőr. A növekedés alacsonyabb volumen mellett Szlovákiában is 3 év alatt mintegy 45 %, Romániában 4 év alatt 316 %, de még Szlovéniáé is kiemelkedő. Ezek az országok ráadásul nettó importőrök, de kivétel nélkül minden régiós országban az import is dinamikusan nő.

20. ábra: A tíz 2004-ben csatlakozott EU tag belső GRG gumitermék-piaca
Forrás: WdK

 A belső piacok is fejlődnek, amit a 20. ábra szemléltet (a WdK egy tanulmánya alapján.)

A három mutató - belső piac, kivitel, behozatal - egyidejű gyors növekedéséből arra következtethetünk, hogy:

1. A GDP és a reáljövedelmek a régióban jelentősen növekednek, ami a személyes és vállalati fogyasztást növeli.

2. Főleg más iparágak gumitermék-igénye ösztönzi a belső piac és az import növekedését, ami nyilvánvalóan főleg az autóipar. Szinte példa nélkül álló autóipari koncentráció figyelhető meg a térségben pl. a Katowice – Krakkó ipari régió (GM, VW stb.), Szlovákia (VW, KIA, PSA stb.), Csehország (VW-Skoda, Toyota stb.)

3. Mint már említettük multinacionális gumiipari cégek aktivitása jelentős beruházásokat eredményezett, és a gazdaságos sorozatnagyságra törekvés az exportot is erőteljesen felhajtja.

 

21. ábra: Gumiabroncsok külkereskedelmének alakulása hat kiemelt KKE országban 2003-2007-ig [millió €]
Forrás: Eurostat, WdK

A gumiabroncsipar tendenciái – mivel a mozgatórugók azonosak – hasonlóak, csak talán még dinamikusabbak. Termelésben és exportban Csehország vezeti a mezőnyt. A kivitel az utóbbi 4 évben 115 %-kal nőtt. Második helyen Lengyelország, 90 %-kal nőtt a kivitel 3 év alatt. Bár az össz volumen az előzőekének fele-harmada, de a többi ország is versenyben van, Szlovákiában a forgalom 3 év alatt 50 %-kal, Romániában 141 %-kal, Magyarországon 268 %-kal, de még a fejlettebb Szlovéniában is 33 %-kal nőtt (utóbbiaknál 4 év alatt).

 21. ábra: Gumiabroncsok külkereskedelmének alakulása hat kiemelt KKE országban 2003-2007-ig [millió €]
Forrás: Eurostat, WdK

 A gumiabroncsipar tendenciái – mivel a mozgatórugók azonosak – hasonlóak, csak talán még dinamikusabbak. Termelésben és exportban Csehország vezeti a mezőnyt. A kivitel az utóbbi 4 évben 115 %-kal nőtt. Második helyen Lengyelország, 90 %-kal nőtt a kivitel 3 év alatt. Bár az össz volumen az előzőekének fele-harmada, de a többi ország is versenyben van, Szlovákiában a forgalom 3 év alatt 50 %-kal, Romániában 141 %-kal, Magyarországon 268 %-kal, de még a fejlettebb Szlovéniában is 33 %-kal nőtt (utóbbiaknál 4 év alatt).

 

A teljes cikk letölthető pdf formátumban az alábbi linkre kattintva: Közép- és Kelet-Európa gumiipara